A falfűtésről általában
Az utóbbi időkben erős igény mutatkozik arra, hogy a hagyományosan elterjedt padlófűtés és radiátoros rendszerek kombinációját padló-és falfűtés kombinációjával váltsuk ki, vagy ahol a hőszükségletet teljes egészében fedezni tudjuk, csak falfűtést alkalmazzunk. Ennek fő oka elsősorban az, hogy napjainkban az alacsony hőmérsékletű (45/40°C) hőhordozóval üzemelő fűtési rendszerek hódítanak és a falfűtés vagy a padló-és falfűtés kombináció is ezek közé sorolható.
Nagy előnye a rendszernek az, hogy a hőleadás legnagyobb része sugárzással történik, amely ugyanakkora belső hőmérséklet esetén jobb hőérzetet biztosít. Tehát a megválasztott belső hőmérséklet 2-3 °C-kal csökkenthető változatlan hőérzet mellett, ez jelentős energiamegtakarítást eredményez.
- A fűtendő fal hőmérséklete magasabb lehet, mint a padlófűtésnél alkalmazott felületi hőmérséklet, ezért a fajlagos hőleadás a falfelületen lényegesen nagyobb.
- A falfelület és a mennyezet fűtésre és hűtésre is használható megfelelő gépészeti kialakítás esetén.
- A fűtő-, illetve hűtő réteg relatíve vékony (a padlófűtés betonrétegének vastagságához képest), ezért kicsi a rendszer tehetetlensége a radiátoros rendszerhez hasonlóan. Ez azt eredményezi, hogy úgy, mint a radiátoros rendszernél, az időjárás változásait megfelelő szabályozással gyorsan lehet követni, ugyanakkor az épületszerkezet fűtése ill. hűtése miatt van hőtartó jellege is.
- Nyáron hűtési üzemmódban a helyiségekben tartózkodók hőérzetét úgy javíthatjuk, hogy közben nincsenek kitéve huzat és porterhelésnek (mint pl. splitklíma, fain-coil, stb.), a komfortérzet összehasonlíthatatlanul jobb.
- Nem utolsó sorban az előnyöknél érdemel említést az is, hogy nincs külön helyigény, nincs nedvesedés, penészesedés és korszerű energia-előállító berendezésekkel (kondenzációs kazán, hőszivattyú, stb.) üzemeltethető.
- Hűtési igény estén a hagyományos rendszerekhez képest a beruházás költsége alacsonyabb.
)
A korrektség kedvéért meg kell említenünk talán egyetlen hátrányát is. Ez pedig az előbbiekből adódik. Mivel itt a falak a hőleadók, ha eléjük bútorokat teszünk, nagymértékben csökken a hőleadás, illetve hűtési üzemmódban a hűtés hatásfoka. Ezt megfelelő tervezéssel (előzetes bútorozási terv, csőregiszterek lehetőleg a külső határoló falakra és mennyezetre kerüljenek) tökéletesen ki lehet küszöbölni. Képek, dísztárgyak, lámpák utólagos elhelyezésére is van lehetőség a megfelelő műszerek vagy speciális hőérzékélő fólia segítségével, amely elszíneződésével jelzi a felfűtött csövek helyét.
A WALLTHERM RENDSZER
Szerelési szempontból megkülönböztetünk száraz és nedves fektetési eljárásokat. Utóbbit is két csoportra oszthatjuk: hagyományos és kapillárcsöves rendszerek. Kivitelezési tapasztalatainkat figyelembe véve a WALLTHERM alacsony hőmérsékletű fűtési-hűtési rendszer a hagyományos technikát alkalmazza. A regiszterekhez lakóépületek oldalfalainak esetén 10 mm, mennyezet esetén 8 mm külső átmérőjű oxigéndiffúzió ellen védett csővezetéket használ. A padlófűtéshez használt csövek külső átmérője 16, ill. 20 mm. )
A képeken látható regiszter elhelyezési mód mellett gipszkarton falak esetében a 8 mm átmérőjű csöveket 15 mm vastagságú gipszkarton lapba mart horonyban helyezzük el. A gipszkarton lapok mérete: 2,5 m2. A tervezés és kivitelezés során ügyelnünk kell arra, hogy egy osztó-gyűjtő csőpárra (amely min. 20 mm), maximum 3 lap köthető. Az egyes helyiségekben a regisztereket Tichelmann elrendezésben kötjük az osztó-gyűjtő csőre. Ez biztosítja az egyenletes tömegáramot mindegyik regiszterben. A csőosztás alaphelyzetben 8 cm, de szükség esetén sűríthető. Az egyes falfűtő mezők nagysága maximum 4-6 m2 lehet.
PE-RT fűtéscsövek méret / adattáblázata:
| Csőméret (külső átmérő) | 16 mm | 20 mm |
| Falvastagság | 2 mm | 2 mm |
| Tömeg | 0,09 kg/m | 0,12 kg/m |
| Víztartalom | 0,11 l/m | 0,2 l/m |
| Tekercs hossz | 300 m | 200 m |
PB fűtéscsövek méret / adattáblázata:
| Csőméret (külső átmérő) | 8 mm | 10 mm |
| Falvastagság | 1 mm | 1 mm |
| Tömeg | 0,01 kg/m | 0,03 kg/m |
| Víztartalom | 0,03 l/m | 0,05 l/m |
| Tekercs hossz | 300 m | 300 m |
Hőmérsékleti és technikai jellemzők:
| Jellemzők | PB | PE-RT |
| Max. üzemeltetési hőmérséklet víz közeg esetében | 95°C | 95°C |
| 50 év működési időtartam DVGW W 544 szerint | 10 bar / 70°C | 6,8 bar / 70°C |
| 50 év működési időtartam ISO10508 szerint | 4 / 6 / 10 bar | 4 / 6 bar |
| (Radiátoros fűtés esetén 80°C-ig 1 év, 100°C felett 100 h) | ||
| Hővezetési tényező | 0,22 W/mK | 0,4 W/mK |
| Hőtágulási együttható | 0,13 mm/mK | 0,2 mm/mK |
| Felületi durvaság (Prandtl-Colebrook szerint) | 0,007 mm | 0,007 mm |
| Oxigén diffuzió DIN 4726, 40°C (fűtési cső) | < 0,1 mg/l d | < 0,1 mg/l d |
| Min. hajlíthatóság | 5 dn | 5 dn |
)
A még vakolatlan falon a regiszterek rögzítésére ún. tartósíneket alkalmazunk. Ezeket a téglához műanyag dűbelek segítségével rögzítjük, majd ebbe a megfelelő távolságot betartva kell bepattintani a csöveket. Az íveket kampós ívrögzítővel szintén le kell fogatni. A nedves csőfektetési eljárásnál a cső külső fala és a rabitz háló között 2 mm, a háló fölött 8 mm flexibilis vakolatvastagság ajánlott. A padlófűtésnél alkalmazott betonréteg ideális vastagsága 10 cm, ebben helyezkedik el a fűtéscső. A cső elhelyezésénél arra törekedjünk, hogy a cső tetejére minimum 5 cm betonréteg kerüljön. Célszerű először az aljzat betonozását elvégezni, ezáltal megakadályozhatjuk a lefektetett csövek későbbi sérüléseit.
Az első felfűtést megkezdeni csak a vakolóhabarcs, beton teljes megkötése után a helyiség hőmérsékleténél 10 °C-kal magasabb hőmérsékletű, de legalább 20 °C-os fűtővízzel kell végezni. A további vízhőfok emelés 5 nap múlva, az üzemi hőmérséklet a felfűtés megkezdése utáni 10. napon érheti el. Nagyobb épületeknél már bevált és családi házaknál is egyre jobban elterjedő megoldás a szerkezet temperálás. Ebben az esetben a szinteket elválasztó födémszerkezetbe helyezzük el a hűtő-fűtő csöveket a vasaláshoz rögzítve. A 20 mm átmérőjű PE-RT cső ilyen célokra is kiválóan alkalmas. Az épületszerkezet temperálás alacsony előremenő hőmérsékletet igényel, ideális kúthűtés vagy hőszivattyú létesítése esetén.
Természetesen a rendszerhez megfelelő szabályozás tartozik. Minden helyiségben egy-egy érzékelő egység kerül felszerelésre, amely méri az adott helyiség hőmérsékletét, a páratartamot és továbbítja a központi egységbe. A központi egység vezérli az adatok folyamatos kiértékelése mellett az osztó-gyűjtőn elhelyezkedő termoelektromos fejeket, amelyek zárják vagy nyitják az egyes helyiségekbe tartó hűtő ill. fűtővíz útját, ezáltal folyamatosan tartva a megkívánt hőmérséklet. A központi elektronika gondoskodik még természetesen a szivattyúk és a hőelőállító egység, vagy a hűtő egység megfelelő időbeni indításáról és kikapcsolásáról is. Az elektronika lehetővé teszi egyéb extrák (telefonon történő vezérlés, stb.) alkalmazását is. Hűtés esetén feltétlenül szükséges harmatpont érzékelők beépítése is.
Az ábrán látható megoldás nem használható hűtésre, nagy előnye viszont, hogy a speciális dupla falú tartály külső puffer része folyamatosan melegen tartja a használati meleg vizet. -5°C alatti külső hőmérséklet esetén egy kondenzációs kazán egészíti ki a hőszükségletet.
A közölt adatok tájékoztató jellegűek, a kiépítendő rendszert csak gondos terv alapján lehet szakszerűen elkészíteni. A terv elkészítésében és a kivitelezésben is készséggel állunk tisztelt megrendelőink segítségére. Terv hiányában a rendszer működésében fellépő esetleges zavarokért felelősséget nem vállalunk.
